viriklima-szolnok-hoszivattyu-szerelesMint azt legutóbb 2009 januárjában is láthattuk, az ország gázellátásában komoly problémák adódhatnak. A földgáz csak egyetlen vezetéken érkezik hazánkba, az ára folyamatosan emelkedik, energiaértéke pedig nem állandó és ellenőrizhetetlen a felhasználó számára. Fogyóban vannak a Föld energiakészletei, de számos olyan közeg létezik, ahonnan lehetne energiát nyerni, mégis csak keveseknek, Magyarországon pedig szinte senkinek sem jut eszébe. Nem csak a Napból, hanem a földből is lehet hőt kitermelni – ez az alkalmazott technika a hőszivattyús rendszer. A földgázt kiváltó alternatív fűtési módszerek egyike a hőszivattyú, amelynek leghatékonyabb változata a geotermikus (a földben lévő) energiát hasznosítja.
A működésében, megjelenésében, megbízhatóságában, karbantartási igényében leginkább a hűtőszekrényhez hasonlítható berendezés fűt, hűt és melegvizet készít.
Egy hőszivattyús rendszer beruházási költségeinek egy része pályázható. Ugyanakkor egy hőszivattyús ház teljes energiaigénye (fűtés, hűtés, melegvíz és villany, utóbbiban a hőszivattyú működtetésére használt árammennyiség is benne van) akár 150 Ft/négyzetméteres havi összegre is lemehet, vagyis például egy 100 négyzetméteres ház esetében mindössze 15 ezer forint. A hőszivattyú mellé további megújuló energiák bekapcsolása lehetséges a rendszerbe (például napelemekkel), és a működtetéshez használt éjjeli kedvezményes áram igényelhető a helyi áramszolgáltatóktól.

A hő kinyerése függőleges és vízszintes szondákkal is lehetséges

A hőszivattyú leegyszerűsítve úgy működik, hogy lefúrnak 60-100 méter mélyre, ott 10-13 fokos a föld és a talajvíz hőmérséklete. A hőt kinyerik, és némi elektromos energia hozzáadásával egész épületeket fűtenek télen, hűtenek nyáron, de a vízmelegítés is megoldható így. A szerkezet működési elvét több mint kétszáz éve kitalálták, ezen az elven működnek a hűtőszekrények is, az viszont csak keveseknek jut eszébe, hogy egész épületeket fűtsenek ezzel a technológiával – ez csak úgy lehetséges, hogy az épülő házakat eleve hőszivattyús fűtésűre tervezik.

A beruházás magasabb költségeket jelent ugyan a gázfűtéshez képest, ám mintegy 4-8 év alatt megtérül. A hőszivattyú alkalmazása függetlenséget jelent a gáztól és környezetkímélő, mert az energiát nem alakítja át, csak nagy hatékonysággal szállítja felfelé a földkéregből, ahol az korlátlanul áll rendelkezésre. Egészségügyi szempontból az sem elhanyagolható, hogy a légbefúvásos klímákhoz képest sokkal biztonságosabb hűtést szolgáltat.

A napenergia ideális melegvíztermelő rendszerekhez, leginkább az olyan házaknál, amelyeknek dél felé néző tetőfelülete van. A fűtésre is rá lehet segíteni vele, ha nagyon jól van szigetelve az épület. Ha egy négyfős család napenergiából szeretne hozzájutni a melegvíz hatvan százalékához, akkor – a FÖK számításai szerint – minimum 750 ezret kell a berendezésekre költenie. A tökéletes ház elektromos áramot is termelne a Nap erejéből, ennek azonban 1 800 000 a beruházási költsége – az adatokból nem derül ki, ennyi pénzből mekkora épület energiaellátása oldható meg.
Azért hasznos a geotermikus energia felhasználása hőszivattyúval, mert teljesen kiváltja a gázfűtést, és bár használ elektromos áramot a szerkezet, sokat meg is lehet vele spórolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenkettő + 3 =